Néhány hetes előkészítő munka után került sor iskolánk szakköröseinek arra a foglalkozására, ahol erdei fülesbaglyok köpeteit vizsgálták, és a szétbontott csontmaradványokat fel is dolgozták. A gyűjtés több helyszínről is történt. (Tornyospálca Ricsikai erdő, László tanya és Döge, Dózsa György utca) A szárítás után a vizsgálatot követően ki is állítottuk a feldolgozott anyagot. A tanulók nagyítóval, később sztereó-mikroszkóppal részletesen megtekinthették a csontokat. A baglyok elsősorban kistermetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. (Kitinmaradványokat most nem találtunk.) Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit, mint a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja, egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagolyköpetek fajspecifikusak, vagyis adott fajra jellemzőek (tehát más alakú köpete van a kuviknak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy mint a macskabagolynak, stb.) Ez alapján a bagoly megfigyelése nélkül is megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. Ezek a köpetek összegyűjtve jól elemezhetők, ha azokat szétbontjuk és a bennük található csontokat, elsősorban koponyákat megvizsgáljuk. Az általunk használt sztereó mikroszkóppal nagyon alapos elemzés is végezhető. Az épen maradt koponyák alapján egyértelműen megállapítható, hogy milyen rágcsáló vagy énekesmadárfaj volt az adott bagoly tápláléka. Következtetni tudunk az adott terület rágcsáló faunájára, hiszen a baglyok gyakran ejtenek zsákmányul számunkra az adott területről eddig nem ismert rágcsálókat, melyek igen rejtett életmódjuk következtében nagyon ritkán, vagy nem is kerülnek szem elé. A szakkörön a vizsgálat célja elsősorban a megismerés volt, valamint hogy közelebb kerüljünk ezekhez a még ma is sokak által üldözött, tévhitekkel felruházott madarakhoz. (agárdy s)
